Chapter 07. Date. (+18)

~Niall James Horan~

Egyre nagyobb káoszok vannak ebben a házban. Nem gondoltam volna, hogy abból a csapatból ami annyira jó volt, de minden szörnyű.  Hiányzik Lena és a boldogság.. Az, hogy Dan és Liam elmentek együtt nem tudni hová még nagyobb veszekedést indított. Bár én örülök, hogy így elmentek hisz olyan kis aranyosak együtt. 

- Miért számít annyira, hogy két barát elmentek? - kérdezte Gemma.

- Te csak fogd be és tanulgass, hát ha okosabb leszel. - mondta Sophia.

- Én megértem, hogy félsz, hogy elveszítheted hamar Liam-et, de ez túlzás. ja és ne beszélj így Gemma-val, inkább ülj le a seggedre és várd a barátodat. - mondta idegesen Hazza.

- Ez már tényleg sok lesz. - mondta Perrie is.

- Elmehetek végre Sophia??  - kérdeztem a lányt ugyanis mindenkit itt tart ameddig Liam-ék haza nem jönnek.

- Nem. - mondta.

- Jó tudod mit?? Leszarom a bajodat, leszarok mindent!! És meg is érdemelnéd ha szakítana veled Liam! Csak a saját kapcsolatodra tudsz figyelni, de hogy másoknak sikerüljön az téged hidegen hagy! - mondtam és ekkor lépett be nevetve Dan és Liam de nekik is lefagyott az arcukról a mosoly. Sophia elmosolyodott, na erre viszont kíváncsi vagyok, hogy mi lesz, meg itt maradok erősítésnek.

- Merre jártatok? - kérdezte Sophia.

- Elmentünk az orvoshoz. Van egy donor, szóval jövőhét Kedden műtét. - mondta Liam a jó hírt. Mindenki mosolygott csak a barátnője nem.

- Remek, és még valami? - kérdezte felhúzott szemöldökkel Sophia.

- Csak ennyit kap, hogy "Remek."? Te nem vagy normális, a barátod, örülhetnél neki. És mondjuk a helyett, hogy itatnád piákkal segíthetnél neki! - kelt ki magából Dan és én teljesen egyet értek vele. 

- Igaza van Dan-nek. nem érdemled meg Liam-et, ja és ha még egyszer bármelyik lánynak a fejéhez vágod a hülyeségeidet akkor nem állok jót magamért. - mondtam majd felkaptam a kabátom, adtam egy puszit Dan-nek és mentem a parkba. Most Lena büszke lenne rám. Láttam, hogy a találkozó partnerem épp menni készült ezért futásnak eredtem.

- Lexi várj! Sajnálom.  - mondtam miután utolértem.

- Átvertél Niall. - mondta.

- Nem, csak van egy őrült a lakásban és nem hagyott eljönni. - mondtam.

- Aha. - mondta felhúzott szemöldökkel.

- Liam barátnője. Sajnálom! - mondtam.

- Ezt már mondtad.

- Hagy kárpótoljalak. - mosolyogtam. Láttam, hogy tétovázik de belement. Kézen fogtam majd elkezdtem rohanni.

- Niall, hova megyünk? - nevetett.

- Titok. - fordultam felé. Futottunk addig ameddig pirosat nem kaptunk így nem tudtunk átmenni az utca másik felébe. Kis várakozás után újra futottunk majd lelassítottam egy kicsit.

- Most miért álltunk meg? - kérdezte Lexi. Ekkor megnézte, hogy hol vagyunk. - Aha, szóval éhes vagy. - nevetett.

- Bemegyünk? Kérlek. - könyörögtem kiskutya szemekkel.

- Menjünk. - mosolygott aranyosan. Adtam egy puszi neki majd kinyitottam előtte az ajtót utána én is bementem.

- Mit kérsz? - kérdeztem.

- Salátát. - mondta. Tudtam, hogy ezt mondja, mindig salátát eszik.

- Ülj le valahova. - pusziltam meg a feje tetejét. Mikor sorra kerültem elmondtam mit kérünk. Hamar odaadták, fizettem majd megkerestem Lexi-t. Mikor megtaláltam mosolyogva indultam el felé. Leültem vele szembe és vártam, hogy a telefonja helyett a szemembe nézzen. Hamar meg is történt. A gyönyörű szép kék szemei az enyémbe fúródtak, csillogtak ahogyan mosolygott ami engem is arra késztetett. Ezt a csodálatos pillanatot a hasam morgása zavarta meg.

- Akkor jó étvágyat. - nevetett. Elkezdtünk enni. Hamar befaltam mindent és ő is megette a salátáját majd az enyémből csipegetett egy kicsit még. Miután ettünk kézen fogva sétáltunk a  végleges célhoz, a jégpályához. - Most komoly? - mosolygott.

- Teljesen komoly. - mondtam. Tudtam, hogy örülni fog neki ezért is hoztam ide. - Hányas kori kell? - kérdeztem

- 38-as. - mosolygott.

- Pici lábú. - néztem rá és nekem is mosolyognom kellett.

- Pedig te vagy a manó és kell vagy 45-ös neked. - nevetett.

- Csak 42. - mondtam miközben a  sorban álltunk. Itt is hamar sorra kerültünk kikértem a korcsolyákat és mivel a  végén kell csak fizetni ezért mentünk is felvenni. Egy kicsit bénáztunk  járással. Kicsit elbénáztunk a jégig amin jót nevettünk. Kézen fogtam és elindultunk körbe-körbe. Én mint a béna manó el is estem így magamra rántva őt. - Könnyű vagy. - mondtam röhögés közben.

- Te pedig béna. - nevetett. Nagy nehezen felálltunk, annyira elvesztem a szemeibe, egyre többet kezdek érezni iránta így az egyik gyenge pillanatomba megcsókoltam. Egyből engedte a nyelvemnek a bejutást így felfedezhettem a száját. Levegő hiányába váltunk el. Piros volt az arca, csak azt nem tudom, hogy miért. Csak fázik vagy elpirult? Nem is érdekelt. Tökéletes volt ez a pillanat. Újra elindultunk majd egy negyed óra múlva lejöttünk a jégről. Kifizettem a bérlést majd elindultunk.

- Át jössz hozzánk? - kérdeztem.

- Nem tudom. - mondta.

- Remek akkor irány hozzánk. - mosolyogtam.

- Jó menjünk, de hazaviszel majd. - mondta.

- Ez természetes. - pusziltam bele hajába. hamar hazaértünk. Nagyon remélem, hogy már nincs az a feszültség mint akkor amikor eljöttem. 

- Hölgyem. - nyitottam ki előtte az ajtót.

- Köszönöm, Uram. - mosolygott majd bement és egyből szétnézett.

- Ó, hello srácok ugye nincs itt Sophia? - kérdeztem.

- Fent van. - mondta Harry.

- De ki a kis barátnőd? - kérdezte Perrie húzogatva a szemöldökét.

- Lexi. - mondtam mosolyogva és levettem róla a kabátját. Én is levetkőztem.

- Alexandra Corner, de csak Lexi. - mosolygott majd kezet fogott az ott jelenlévő barátaimmal.

- Együtt vagytok? - kérdezte Harry.

- Ne avatkozz bele a magánéletükbe. - mondta Gemma egyből. Próbáltam megszólalni de úgy látom ebből testvér veszekedés lesz.

- Én csak megkérdeztem.. Aj nem gondoltam volna, hogy ilyen leszel, lazulj. - mondta Hazz a nővérének.

- Szóval menjek haza? - kérdezte Gem.

- Ne!! Maradj! Tudod milyen az öcséd.. Légyszíves. - mosolyogtam rá. Igazából nagyon megszerettem Gemma-t ebben a pár napban és szerintem idevaló. Csak amolyan "Mi van?" fejjel nézett engem majd elröhögte magát.

- Nem megyek haza, nyugi. Eszembe sincs. - az utolsó mondatot suttogta.

- Ez az! Na akkor mi felmegyünk. - mondtam és elindultam amikor észrevettem, hogy Lexi nem jön utánam. Visszadugtam a  fejem a nappaliba és láttam, hogy Perrie-vel és Gem-mel jót nevetgélnek. Sóhajtottam egy nagyot majd leültem Zayn mellé. - Danielle? - kérdeztem.

- Lena-val beszélget skype-on. - mondta Harry.

- Uu akkor mindjárt jövök. - mondtam és megkerestem Dan-t aki a konyhába ült. Leültem mellé és belemosolyogtam a  kamerába.

- Szia Niall. - mosolygott Lena.

- Szia. Jól vagy?? - kérdeztem.

- Jobban. - mosolygott. Közben szinte már mindenki a konyhában volt.

- Épp most meséltem Lena-nak, hogy kiálltál mellettem vagyis mellettünk. - mosolygott Dan.

- Igen és nagyon büszke vagyok rád Nialler!! Tudtam, hogy egy kicsit is szereted Dani-t. - mosolygott legjobb barátom.

- Hát erre nem tudok mit mondani. - mondtam az igazat.

- Nem is kell. - mondta Dani majd elnevette magát.

- Valamikor elmennék London-ba hozzátok egy hosszú hétvégén vagy pedig tavaszi szünetbe. Már hiányoztok és megakarlak titeket ölelgetni. - mesélte Lena mikor észrevettem, hogy Louis előttünk felfigyelt erre.

- De várom már! és ha elmesélem Perrie-nek akkor sikítozva fogja várni azt a napot. nagyon hiányzol. - mondta Dan.

- Igen. - nevetett, gondolom belegondolt ahogy őrült barátnője sikítozva várja őt. - Tényleg most milyen színű a haja? - kérdeztem.

- Lila. - mondtuk egyszerre.

- Na arra kíváncsi vagyok. - mosolygott. 

- Jó látni, hogy ennyit mosolyogsz! Valami történt? - kérdeztem.

- Hát.. holnap randim lesz. - mondta Lena mire leesett az állunk. mindenki csöndbe maradt aki itt volt a konyhába. Louis felállt és a müzlijét beledobta a mosogatóba majd elrontott. - Valami rosszat mondtam? Olyan csönd lett.. Itt vagytok még? - kérdezte Lena.

- De kivel? - kérdezte Dan.

- Hát majd mesélek. Most megyek mert még tanulnom is kell. Puszilok mindenkit. Sziasztok! - mondta Lena és már ki is lépett.

- Hogy lehet, hogy az egyik pillanatról a másikra egyből randizik? - kérdeztem.

- Nem tudom, de féltem. - mondta Dan.

- Nem csak te. - mondtam. - Na gyere menjünk ki a többiekhez. - mondtam.

- Amúgy, Louis....

- Igen tudom... - gondoltam mit akart mondani. Kimentünk a nappaliba ahol a lányok jól elhülyéskedtek.

- Niall!! Becsüld meg őt! Értékes lány! - mondta Perrie és Gemma bólogatott hozzá.

- Ő kicsoda?? - kíváncsiskodott Dan.

- Szia! Alexandra Corner, de hívj csak Lexi-nek. - mosolygott mire én is elmosolyodtam. Minden mozzanatát végig figyeltem.

- Danielle Peazer, de csak Dani. - fogtak kezet.

- Megkérdezhetem, hogy ki a barátod vagy rokonod? - kérdezte Lexi.

- Hát.. én csak barát vagyok... és ha belegondolok, fogalmam sincs mit keresek itt és miért itt lakom . - mondta Dan.

- Ne hülyéskedj. Szeretünk!!  - borult a nyakába Perrie.

- Értem. Örülök, hogy megismerhetem Niall barátait. - mosolygott Lexi.

- Addig örülj amíg nyugi van. - mondta Zayn és megcsikizte Perrie-t aki sikítozva esett az ölébe.

- Ah gyerekek, fúj! Ne mellettem dugjátok meg egymást!!! - mondta Harry és átült a kanapé másik oldalára.

- Na felmegyünk Lexi? - álltam mellé és belepusziltam ismét a hajába.

- Ühüm. - mondta cukin.

- Jujj de édesek!! - vinnyogott Gemma.

- Ne.. Te is átvetted Perrie és Dan hülyeségét? - kérdezte nevetve Harry. Nem nagyon érdekelt már a  veszekedésük. Elköszöntünk majd felmentünk.

- Itt alszol? - kérdeztem.

- Azt mondtad hazaviszel. - mondta.

- Remek, akkor ott aludhatok? - fogtam meg az arcát.

- Te nagyon velem akarsz aludni. - nevetett amin én is elmosolyodtam.

- Na.. akkor te alszol itt vagy én nálatok? - kérdeztem huncutul.

- Hát... Akkor én alszok itt. Apa lehet elővenné a puskát ha beállítanék veled. - mondta.

- Imádlak. - kaptam egyből az ajkai után.

- Adsz ruhát meg törülközőt? - kérdezte megszakítva ezzel csókunkat.

- Héé!! Még falatoztam volna.. Amúgy igen. - mondtam és leraktam az ágyra a törülközőt majd vettem elő neki egy pólót.

- Kérj valamelyik csajtól fehérneműt. - mondtam neki. Ő bólintott majd kiment a szobámból. Egy negyed óra múlva jött vissza. - Jól áll a pólóm. -mondtam neki.

- Lehet megtartom. - feküdt be mellém az ágyba. Elkezdtük nézni a tv-ét de mind a ketten elaludtunk rajta.

~Zayn Jawadd Malik~

Perrie elment adni Lexi-nek fehérneműt én meg addig egyedül maradtam a konyhába. Hamar vissza ért, de volt időm legalább gondolkozni. Öntöttem magunknak vörösbort ami Perrie kedvence.

- Egészségünkre. - mosolyogtam.

- Igyunk ránk. - mondta. Ezt nem értem hiszen hivatalosan még nem is járunk. Koccintottunk majd mind a ketten beleittunk a pohárba. - Hihetetlen, hogy nem rég még megöltelek volna.. Kezdtem feladni a reményt. - mondta Pezz.

- Figyelj. Mit szólnál egy második randihoz? - kérdeztem tőle.

- Benne vagyok. - mosolygott. Nem tudom, hogy bírtuk ki idáig veszekedéssel. Kellemes érzés fog el amikor látom, hogy mosolyog. Még megittuk azt az egy üveg bort majd elindultunk a szobánk felé. Adtam neki egy puszit a homlokára majd bementem szobámba. Elmentem lefürödni majd bebújtam a jó meleg ágyamba. Nagyon nehezen aludtam el és nem tudom hogy miért. Szörnyű napnak indult a mai de tökéletes lett..

Fáradtan keltem és amikor megnéztem az órámat egyből kipattant a szemem. fél 11 volt így gyorsan kipattantam majd lementem, hogy egyek valamit de amikor megláttam azt ami a kanapénál történt egyből arra gondoltam, hogy majd ebédelek inkább. Leültem haverom mellé a kanapéra és csak néztem.

- Tovább lépett. - mondta.

- Tudtad, hogy egyszer tovább fog! Már ő sem naiv. Amúgy is, neked ott van Eleanor akkor miért érdekel ez? - kérdeztem Tommo-t.

- Mert szeretem és igen is érdekel, hogy kivel van! És ha baja esik? Ha a srác drogos? Miért engedtem el?? - kérdezte a végét lehet, hogy tőlem, de inkább magától.

- Úgy tudom, hogy jönni fog valamikor. Beszélj vele. - javasoltam.

- Ha szóba áll velem vagy akar e látni egyáltalán. - mondta.

- Légy pozitív. - mondtam.

- Úgy mint te? - célzott Perrie-re aki most jött ki a konyhából.

- Igen. - mosolyodtam rá a lányra.

- Mi legyen az ebéd fiúk?? Milánói, pizza vagy gyros? - kérdezte Perrie beleülve az ölembe és adott egy puszit.

- Aranyosak vagytok. - mosolygott Lou.

- Pedig nem vagyunk együtt. - mondta Pezz.

- Még.. - suttogtam.

- Legyen gyros. - mondta Louis.

- Ja azt én is ennék. - mondtam eltűnődve.

- Remek akkor Elmegyünk Dan-nel és Gemma-val a boltba és veszünk húst meg zöldségeket. - mondta Perrie.

- Vigyázz magadra! Persze a lányok is. - mondtam.

- Rendben! Aztán ha baj van hívlak. - mosolygott.

- Ne azért hívj mert baj van. -mondtam és megöleltem.

- Bocsi srácok de én ezt nem bírom nézni akármilyen aranyosak is vagytok. - mondta Lou és elment. Nem nevettünk inkább komolyan vettük. Perrie kiszállt az ölemből majd felment szólni a lányoknak. Mikor elmentek Lou visszajött és elkezdtünk PS-ezni ezt is csak akkor hagytuk abba amikor a lányok bejelentették, hogy kész az ebéd mire Niall egyből itt termett utána Lexi jött le a fejét csóválva. Bevallom már én is nagyon éhes voltam így le is ültem az asztalhoz. Mindenki elfoglalta a helyét majd a lányok kihozták főztjüket. Mindenki telepakolta a tányérját majd ettünk is.

Miután mindenki elment a dolgára Perrie elkezdett mosogatni. én segítettem neki azzal, hogy odavittem neki a koszos tányérokat. Mikor mindennel készen lettem mögé álltam.

- Délután 3-ra legyél kész. Nem kell kiöltözni, kényelmes legyen. - suttogtam a fülébe majd egy puszit adtam neki. Felmentem a  szobámba majd ledőltem kicsit pihenni meg néztem a tévét. Fél háromkor elindultam felkészülni, gyorsan letusoltam majd beállítottam hajam. Felöltöztem és befújtam magam kedvenc illatommal, bár sajnos Perrie nem érzi a betegsége miatt. Lementem a garázsba, hogy kiálljak az autómmal. 1 percet sem kellett várnom mert Perrie tökéletesen pontos volt. Egy puszival köszöntünk egymásnak majd kinyitottam neki a kocsiajtót, gyorsan megkerültem utána és én is beültem.

- Ezt vedd fel légyszíves. - adtam neki a szemkötőt.

- Ne már! Már így is nagyon kíváncsi vagyok. - nyavalygott de felvette. Az út közben sokat beszélgettünk így hamar odaértünk. Segítettem neki kiszállni az autóból és eljutni a célig. Háttal fordítottam a meglepetésnek. Levettem róla ő meg mosolyogva várta, hogy mit lát. Szét nézett aztán megfordult és meglátta a kezembe lévő egy szál vörös rózsát.

- Zayn. - pirult el és megölelt. - De mit keresünk itt? - kérdezte.

- Csak gyere. - nyújtottam a kezem amit ő elfogadott. Felsétáltunk a hajóra amit kibéreltem. Köszöntünk a kapitánynak majd besétáltunk a fedett részbe ahol nagyon jó meleg volt. Levetkőztünk majd leültünk a kanapé szerűségre. Kibontottam a pezsgőt, öntöttem magunknak majd koccintottunk. Beszélgettünk a gyerekkorunkról majd a mostaniról. 

- Perrie.. - ennyit tudta kinyögni. Félek.

- Mondd. - mosolygott rám.

- Én.. Szeretlek. Kérlek légy a barátnőm. - néztem rá bociszemmel.

- Igen Zayn. - mondta mosolyogva. Én közelebb mentem hozzá majd megcsókoltam. Ő habozás nélkül visszacsókolt. Puha ajkai kihozták belőlem az összes érzelmet, rájöttem, hogy én ezt a lányt nem akarom elveszíteni hisz fontos nekem. Levegő hiányában váltunk el egymástól de én mohón újra az ajkai után kaptam. Magára húzott a kanapén így fölötte feküdtem. 

- Akarlak. - suttogta csókunkba majd most ő tapadt az én ajkaimra. Én is akartam őt már nagyon rég óta így nem kellett kétszer kérnie. Levettem a felsőjét majd az enyémet is. Letértem a  nyakára amit csókolgattam, szívtam, haraptam és minden más amit tudtam csinálni. Lehúztam róla a nadrágját így fehérneműben feküdt alattam. Megsimogattam az arcát majd újra megcsókoltam ekkor már a kezemmel kezdtem el kényeztetni bugyin keresztül. Nem vártam sokat mert amikor éreztem hogy eléggé benedvesedett akkor benyúltam a tangája alá és feldugtam neki két ujjamat amit egy kisebb nyögéssel jelzett, hogy tetszik amit csinálok. Elkezdtem pumpálni miközben levettem a melltartóját és számmal pedig a melleit kényeztettem.

- Zayn !! Nem az ujjadtól akarok elmenni. - mondta mérgesen barátnőm. Vettem a célzást így kihúztam az ujjaimat belőle majd levettem bugyiját. - Van nálad óvszer? - kérdezte. Én bólintottam majd előkotortam a nadrág zsebemből amit már levettem gyorsan felhúztam majd újra Perrie felé fordultam és megcsókoltam közben felnyomtam neki a férfiasságomat. Egyből gyorsabb tempóra váltottam amiket hangos nyögéssel köszönt meg. Pár perc múlva Perrie sikította a nevem jelezve, hogy elfog menni és amint megtette fordított a helyzetünkön. Most ő került felülre amit őszintén nem nagyon bántam. Gondosan eltávolította rólam a gumit majd elkezdett kézzel kényeztetni miközben az alhasam puszilgatta. Megőrjített ezekkel végül lassan bekapta. Elkezdett lassan szopni és én már nem bírtam, a csípőmet gyorsan fel le mozgatva, hogy könnyítsek magamon de ő lefogta azt és a körmeit a medencémbe mélyítette ezzel elérte, hogy ő irányítson. Lassan fokozatosan gyorsult csak amitől nagyon kiakadtam a fejem szerintem tiszta vörös volt, de végül elkezdte azt a tempót amit én akartam így hamar beleélveztem a szájéba amit ő lenyelt majd rám feküdt.

- Köszönöm. -mondta.

- Ugyan mit? - mondtam kifáradva.

- Mindent. Szeretlek Zayn. - suttogta és adott egy puszit a hasamra.

- Én is téged Perrie. - mondtam majd elaludtunk.