Chapter 08. Memories never die.!

~Louis William Tomlinson~

A kanapén ültem és a pohár bort néztem csak. Niall és Harry kivételével mindenki ott ült a tévé előtt. Zayn elkezdte csikizni Pezz-t mire a lány felvisított.

- Kérlek, ne itt dugjátok meg egymást.. - mondtam halkan.

- Hallod mi bajod van? - kérdezte Zayn.

- Semmi. - mondtam, pedig igazán volt baj!! Mc! Nem akarom, hogy olyannal randizzon aki lehet, hogy csak a rosszba viszi. De mi van ha rosszul gondolom? 

- Elég sápadt vagy. Jól vagy? - kérdezte Sophia.

- Ja, minden rendben. - mondtam és beleittam a poharamba. 

- Nem úgy nézel ki. - mondta El.

- Minden rendben, csak gondolkozok. - mondtam és Dan-re néztem nem is tudom miért. Talán mert ő tudja, hogy min vagyis inkább kin gondolkozok. Ő vette a lapot és csak megrázta a fejét. Ismét Mc felé kezdtem el gondolkozni. Vajon ugyanolyan szép?? Biztos, ez hülye kérdés volt! Nem akarok semmit, csak ő legyen biztonságban és akkor megnyugodok én is. Remélem nem  csinált hülyeséget. Nagyon megbízom Karen-ben, hogy vigyáz a lányára úgy mint Geoff. Még idegesebb lettem hisz még csak nem is ismerem a szüleit így megint beleittam a borba. Tudom, hogy az alkohol nem segítség, de most azt éreztem, hogy mégis. Eszembe jutott egy tökéletes emlék a nyárról, vele. Egy fesztiválon voltunk már nem is tudom melyiken.........~

- Akkor most megyünk? - kérdezte mosolyogva barátnőm.

- Persze, csak megint tudod kire várunk.. A barátnőidre. - forgattam meg a szemeimet.

- Mi itt vagyunk! - mondta mérgesen Perrie.

- Akkor hol van Harry? - kérdeztem sóhajtva. 10 perc múlva sem jött.

- Kéne neki egy barátnő aki rendbe szedi a seggét. - mondta Mc miközben telefonozott.

- Majd a fesztiválon kerítünk neki egy csajt aki nem csak egy egy éjszakás kapcsolat lesz.- mondta Danielle. Végül a göndör kis barátunk lejött így két autóval eltudtunk indulni. Mc ült mellettem mivel én vezettem és hátul Niall meg Danielle.

- Eszünk vattacukrot? Jujj és felülünk a hullámvasútra meg az óriás kerékre ? És dodzsemezünk?? - pörgött fel szerelmem.

- Bármit. - mosolyogtam és megfogtam a combját majd az apró kezét az enyémre rakta. Bekapcsolta a rádiót és a kedvenc számuk ment Danielle-l amit egyből elkezdtek énekelni. Az utolsó versszakot csak Mc énekelte már és csak nekem. gyönyörű hangja van és ahogy énekli Jason Mraz i'm Yours-át elbűvöl. Hamar megérkeztünk és bevártuk Zayn-éket. 

- Ajj! Menjünk már! Sokan lesznek! Kérlek Louis!! - húzogatta a kezem Mc

- Nem baj ha megyünk?? Kivételesen nem én vagyok itt a gyerek. - mondtam és mutattam arra az irányba ahova Mc próbált húzni.

- Menjetek, de hívunk ha megjöttek a többiek és együtt megyünk tovább! - mondta Niall.

- Amúgy hé! Te vagy a legnagyobb gyerek a földön. - mondta Mc

- Nem mert most te. - mondtam és megcsókoltam miközben mentünk. Összekulcsoltam a kezeinket és úgy mentünk át az egyre nagyobb számban lévő emberek között.

- Nagyon sokan vannak. - fordult felém Mc.

- Akkor kivárjuk . -simítottam meg az arcát. - Mit kérsz születésnapodra? - kérdeztem.

- Két puszit. - mondta mosolyogva.

- Annál többet akarok adni. - mondtam elgondolkozva.

- Semmit. Csak legyél velem egész nap. - mondta és hozzám bújt és egészen addig így voltunk amíg sorra nem kerültünk. Beültünk a kis nem tudom mire majd bekötöttek, hogy le ne essünk majd elindult körbe és körülbelül a tetejénél voltunk amikor megállt.

- Úristen mi történt? Louis! Itt fogunk meghalni!! - pánikolt be Mc.Lena.

- Nem fogunk meghalni. - nevettem majd megcsókoltam. Mikor elváltak ajkaink csak mosolygott.
- Télen ugye megcsókolsz a fagyöngy alatt?? - nézett rám reménykedve.
- Nem csak akkor foglak megcsókolni. - mondtam.
- Szeretlek Louis. - mosolygott és hozzám bújt.
- Én is téged. - mondtam őszintén. Mc örömére nem halunk meg sok méter magason. Leértünk és a bátya nyakába ugrott, hogy még láthatja. Liam is csak nevetett.
- Nagyon bolond vagy. - mondta Danielle.
- Nem is tudom ki miatt lettem az. - nézett a barátnőire majd visszasétált mellém és én egyből összekulcsoltam kezeinket.
- Na merre? - kérdezte Zayn, de bár ne tette volna mert a lányok elkezdtek sikítva futni a vattacukroshoz. Mindannyian sóhajtottunk egyet.
- Milyen gyerekek tudnak ezek lenni.. - mondta Harry.
- Örüljetek, hogy nektek egyikőjük se a barátnőtök. Szörnyűek ilyenkor. - mondta Zayn.
- Milyet kértek? - kérdezte Liam.
- Én áfonyásat, nem! Epreset... NE!!! Vaníliásat! - mondta Perrie. Kezdek félni tőle is.
- Én is vaníliásat. - mondta Danielle.
- Én.... én.. én is. - csillant fel a szeme barátnőmnek. Megkapták amit kértek majd sétáltunk és nézelődtünk.
- Ezt nem hiszem el!!! Lányok nézzétek!! - mondta Danielle és odament egy ruhás standhoz.
- Na ez hiányzott.. - sóhajtottam.
- Soha többet nem jövünk el velük ruhás dolgok előtt! - mondta Zayn.
- Sem másmilyen dolgok előtt. - mondta Liam.
- Ez nagyon jól állna neked Pezz!!! - mondta Mc és Perrie elé rakta a felsőt.
- Lena!!! - rohant Dan a barátnőjéhez. Ekkor Mc egy nagyot sikított.
- Minden rendben? - fordultunk egyszerre oda. Szerelmem elkezdett sírni.
- Mi történt? - rohantam oda és megöleltem őt, de csak tovább sírdogált.
- Dan mit mutattál neki? - kérdezte Liam.
- Csak Linkin Park-os felsőt amilyet akar. - mondta Danielle. Mindenki elkezdett nevetni még Lena is majd kikapta barátnője kezéből a pulcsit és elkezdte ölelgetni.
- Ezt megveszem! - mondta és odavitte az árushoz. Kifizette a méregdrága felsőt majd boldogan dúdolgatott. Sikerült 10 perc után a két lányt is kirángatni a ruhák közül majd mentünk tovább.
- Na akkor egy kis dodzsem?? - kérdeztem nagy mosollyal.
- Menjünk!! - kiáltották a lányok.
- Én vagyok a húgommal!! - mondta Liam és lestoppolta.
- Ez nem ér!! - mondtam. Mc csak kinyújtotta a nyelvét majd megölelte bátyát. Zayn Vett zsetonokat két körre, hogy cserével vezethessünk. Beültünk a "járműbe" és indult is az első 10 perc. Össze vissza mentünk, ütközött mindenki mindenkivel. A második 10 percnél vezettek a lányok (már ahol jutott lány). Mindenki röhögőgörcsben tört ki amikor Mc hátra fele ment és akármerre forgatta azt a kormányt nem akart újra előre menni így becsukta a szemét és úgy száguldottak hátra fele. Liam megoldotta a helyzetet de az biztos, hogy mindenki röhögött egy sort. Ennek a tíz percnek is hamar vége lett így mentünk tovább. Felültünk a hullámvasútra, dobáltuk a poharakat és Perrie nyert egy hatalmas plüsst aminek úgy örült, mint szerintem még soha semmi másnak. Hirtelen fellőtték a tűzijátékot amelytől mind a 3 lány összerezzent mi csak kuncogtunk rajtuk. Gyönyörű volt, de nagyon rövid.
- Elindulunk haza? - kérdezte Niall.
- Menjünk. Elfáradtam. - mondta Dan.
- Hála az égnek nem pörögsz te sem meg a barátnőid sem. - vigyorgott Liam. Beültünk a kocsiba majd elindultunk haza. Lena és Danielle is bealudtak mi Niall-el csak halkan kibeszéltük őket, hogy milyenek voltak ma. Mikor hazaértünk kiemeltem Mc-t a kocsiból és nem vártam meg a  többieket. Felvittem a szobájába és "szerencsére" felébredt.
- Louis?? 
- Igen?? Baj van? - kérdeztem.
- Maradj itt mellettem.- kérlelt. Én csak mosolyogtam és átmentem a cuccaimét majd vissza szerelmem szobájába. Leraktam a cuccokat majd befeküdtem mellé.
- Majd holnap reggel fürdünk. - mondtam és egy puszit nyomtam a fejére és lekapcsoltam a kislámpát.
- Köszönöm, és szeretlek. - mondta.
- Én is téged. - mondtam és magamhoz húztam. Éreztem, hogy simogatja a mellkasomat így ezen bealudtam és szorosabban öleltem magamhoz.....~
Mosolyogva de mégis idegesen kortyoltam bele a poharamba lévő borba amit közben háromszor töltöttem újra.
- Minden rendben? - mosolygott rám El. Körbenéztem és nem, nincs itt ő nem mosolyog.
- Nagyon elsápadtál. - mondta Gem. Idegesítettek a kérdések és akárhányszor ránéztem Eleanor-ra elkapott az idegesség!!! Felálltam és a felhoz vágtam a poharamat.
- Liam beszélnünk kell. - mondtam mérgesen majd csapkodva mentem ki az udvarra.
- A húgomon gondolkoztál igaz? - kérdezte mikor kiértünk.
- Ki máson?? Megőrjít!! Beszélnem kell vele! Vagy vissza kell szereznem vagy lezárni teljes véglegességgel de engem kicsinál minden. - mondtam a fejemet fogva és éreztem a könnyeket a szememben.
- Döntsd el mit akarsz először. Eleanor-t vagy Lena-t!! De akárhogy döntesz az Emlékek soha nem halnak meg! - mondta Liam.
- Talán csak azokkal van bajom. Folyton beugrik egy emlék vele. - mondtam és lefolyt az első könnycsepp arcomon.
- Úgy is jönni fog. Viszont meg kell nyugodnod. Csinálj valamit amitől nem rá gondolsz vagy add ki magadból amit kell. - javasolta Liam.
- Kösz.. - mondtam. - Te is gyűrött vagy.. - néztem rá.
- Ja... Tudod, eltöltöttem egy napot Danielle-l...
- És bejön?? - kérdeztem és kicsit mosolyogtam hisz mindannyian tudjuk csak ők nem, hogy bejönnek egymásnak sőt Danielle nagyon is szereti.
- Nem tudom, de nagyon jól éreztem magam vele.. Miket beszélek nekem ott van Sophia. - mondta majd megveregette a vállam és bement. Én még kint maradtam egy kicsit. A csillagokat néztem és gondolkoztam, hogy most Mc épp randizik. Úgy felhívnám. Hiányzik nagyon. Percekig csak a telefonomat fogdostam és néztem magam benne. Feloldottam a képernyőt majd belementem az sms-ekbe amit Mc-kel üzengettünk. Elkezdtem olvasni és csak mosolyogtam. Remegő kézzel írtam neki az üzenetet.
"Tudom hülyeség és nem vagy rám kíváncsi de szörnyen hiányzol! Remélem tudunk beszélni. Szeretlek. Lou xx"
Lehet hülyeség az egész de nem érdekel. Azt akarom, hogy tudja még mindig gondolok rá. Sokáig nem jött válasz így bementem és mmindenki itthon volt már.
- Én megyek. jó éjt. - mondtam és feltrappoltam. Mikor közeledtem a sszobám felé megláttam Eleanor-t a cuccaival.  - Mit csinálsz?  - kérdeztem mire ő csak elmosolyodott. 

- Hallottam amikor Liam-mel beszéltél. Mind a ketten tudjuk, hogy neked mmég idő kell.  És nem,  nem haragszom Louis csak arra kérlek gondold át alaposan mert én nagyon szeretlek. -fogta meg az arcom közben. 

-Ezért nagyon csodállak El és ígérem átgondolom. - mondtam neki ő ppedig mosolyogva nézett rám majd elment. Nagyot sóhajtva mentem be a szobámba majd dőltem le az ágyamra. Elmentem ffürdeni majd elővettem a fénykép albumomat és azt néztem.  Ezt a cselekvésemet egy fel óra után zavarta meg a telefonom. Mikor mmegláttam, hogy ki írt csak mosolyogni tudtam.  Megnyitottam az üzenetet majd mosolyogva olvastam a sorokat. Fél év után újra beszéltünk legalabb sms-ben. 

Ez után hamar elaludtam. 

Másnap fáradtan keltem fel de hamar leértem. Végre nem arra kelünk, hogy Perrie és Zayn veszekednek vagy, hogy felfordulás van. Mosolyogva készítettem el a szokásos müzlimet majd leültem Danielle mellé. 

-Lehet egy kérdésem.?  -  kérdeztem

- Már megvolt.  - mosolyodott el. 

- Most komolyan.  Nagyon utáltok?  

- Nem utálunk csak haragszunk rád. - nézett a szemembe. 

- Mc hétvégén jön.. - mondtam. 

- Honnan a.... Te beszéltél vele. - lattam rajta,  hogy egy kicsit örült. 

- Csak egy sms erejéig.  Baj lenne ha beszélnék vele? -  kérdeztem. 

-Nem.  Nektek beszélnetek kell!! És Liam-nek is!! - mondta. 

- Akkor megnyugodtam.  - mosolyodtam el és már az órákat számoltam mivel csütörtök van. 

~McKenzie Elena Payne~

Dylen-nel mindent megbeszéltünk és megértette, hogy én még nem akarok nagyon belemenni új kapcsolatba úgy, hogy még mindig érzek valamit Louis iránt. Viszont belementem, hogy randizzunk, ez nekem sem árt meg amúgy is nagyon bírom őt. 

- Kicsim, ne bambulj! Egyél mert elkésel a suliból. - rángatott ki anya a reggeli kómámból.

- Nem bambulok csak mindjárt elalszok. - mondtam és megettem a müzlimet. Ekkor csöngettek. Egyből gondoltam, hogy Dylen az ezért odarohantam kinyitni az ajtót. Mikor megláttam mosolygós arcát egyből megöleltem.

- Te még pizsamában vagy királylány? - kérdezte.

- Nem akartam felkelni és csak most reggeliztem. Gyere beljebb 10 perc és jövök esküszöm. - mondtam.

- Ja fél óra múlva itt leszel. - mondta viccesen, én csak rányújtottam a nyelvét. - Csókolom Mrs. Payne. - köszönt anyunak Dy.

- Szia Dylen, gyere ülj le. - invitálta anya be őt a konyhába. Én gyorsan felrohantam a szobámba majd be a fürdőbe. Megmostam a fogam, kisminkeltem kicsit magam ami alapozóból és szempillaspirálból állt ma majd gyorsan kivasaltam szőke hajamat. Visszarohantam a szobámba majd egy sötét csőnadrágot egy szürke pólóval és egy fekete kardigánnal vettem fel. Megfogtam a táskámat, a telefont a zsebembe raktam majd lerohantam a lépcsőn.

- Anya, akkor megpróbálsz beszélni apával, hogy majd vigyen el Londonba? - kérdeztem.

- Igen csak menjetek mert így is késésben vagytok. - parancsolt ránk anya. Felvettem a  piros converse cipőmet és a szövetkabátomat is. Adtam egy puszit anyának majd elköszöntünk és már indultunk is az iskola felé.

- Akkor ma biztos ráérsz? - kérdezte.

- Igen. De hová megyünk?? - kérdeztem.

- Titok. - mondta.

- De mit vegyek fel?? És beltéri vagy kültéri program? - kérdeztem.

- Majd megírom, hogy mit vegyél fel. - mosolygott.

-  De ez nem ér. - nyavalyogtam.

- De, de ez szerintem ér. - mondta és magához húzott. Kicsit lehet elpirultam, de nem érdekelt. Majd a hidegre fogom. Lassan megérkeztünk a sulihoz. Felmentünk a harmadik emeletre és lihegve csoszogtunk be az osztályterembe ahol May fogadott minket nagy örömmel.

- Jobb reggelt. - ültem le fáradtan. Gyorsan levettem a kabátomat majd ledőltem a padomra.

- Nos.. akkor itt most tényleg randiztok?.? - kérdezte halkan.

- Igen. - mondta büszkén Dylen.

- Ezt nem hiszem el haver!! - vágta be a mogorvát.

- Most mi van? - kérdezte Dy.

- Megcsalsz! Tudtam én. -mondta May és leült az ő padjához.

- Ennek elmentek otthonról. - mondtam és a telefonomat kezdtem el nyomkodni. Nagyon nem volt kedvem a mai naphoz sőt, főleg hogy 8 óránk lesz. Hamar becsöngettek és kezdődött a halál.

*********

Mikor hazamentem eldöntöttem, hogy lefekszek aludni de amikor eljutottam az ágyig nem tudtam az álmok világába elrepülni így skype-on beszélgettem Dan-nel és Niall-el, aztán vártam az üzenetet Dylen-től, hogy mit is vegyek fel. 6 óra körül írta, hogy valami meleget, tehát kinti program lesz. Azt is írta, hogy sokáig leszünk szóval jó melegen válasszam ki a ruháimat. Nagyot sóhajtva léptem a gardróbom elé. Fogalmam sem volt, hogy mit vegyek fel. Végül egy leggingst vettem fel rá a csőnadrágomat majd egy minnie egeres pulcsit Meg egy jó puha kardigánt vettem fel. A hajamat felfogtam majd újra sminkeltem egy kicsit erősebben. 7 óra volt mire elkészültem, kész csoda mert időben. Leszaladtam majd felvettem a bokacsizmámat és a kabátomat. Mivel anyáék még dolgoznak ezért nekem kellett bezárni. Dylen is időben jött így eltudtunk indulni.

- Hova megyünk? - kérdeztem miközben sétáltunk.

- Még mindig nem mondom el,d e úgyis ráfogsz jönni. - mosolygott. Sokat sétáltunk amikor a parkba értünk. Minden ki volt világítva vagyis csak azon a helyen ahol mi voltunk.

- Piknikezni fogunk? - kérdeztem.

- Nem. - mosolygott.

- Akkor? Filmezni? - kérdeztem.

- Pontosan. - mondta büszkén. Én csak elmosolyodtam majd leültem mellé. A családi üzelmeket néztük meg. Nagyon tetszett a film sokat nevettem.

- Tetszett a film? - kérdezte.

- Igen. Vágod csótány? - kérdeztem nevetve mire ő is felnevetett majd egyre közelebb hajolt, hozzám majd megcsókolt. Egyszer ennek is el kell jönnie így visszacsókoltam. Már nem érdekelt semmi csak éltem a pillanatnak és amúgy is szörnyen jól csókol. Ő szakította meg a  csókunkat.

- Nem kell visszacsókolod ha nem akarsz, én annak is örülök, hogy eljöttél.  - mosolygott viszont kezdtem azt érezni, hogy újra csókoljam meg ez nekem kell így most én tapadtam az ő ajkaira. Nem durvult el a helyzet hála az égnek így még a csók után kicsit néztük a csillagokat és halkan beszélgettünk. Ekkor jött egy sms-em, sunyiba megnéztem de nem hittem a szememnek. Louis.... Kérésemre elindultunk haza. Odafele összekulcsolta a kezeinket ami nem nagyon érdekelt most. Hamar hazaértünk majd egy csókkal elköszönt. Halkan bementem az ajtón, anyáék már aludtak így én is felmentem letusoltam és befeküdtem az ágyba.

"Elég nagy hülyeség!! Péntek délután megyek, igen beszélnünk kell! Mc xxx"

Nagyot sóhajtva raktam le a telefonomat majd hunytam le a szemeimet. Szerencsére hamar elaludtam.

A csütörtöki és pénteki napom gyorsan és unalmasan eltelt így amikor hazamentem csak összepakoltam mindent ami szükséges. Apa elvisz Londonba így kicsit aludhatok is.

- Lena induljunk! - kiabált apa.

- Megyek már. - mondtam és már ott is teremtem mellette.

- Vigyázz magadra kicsim és puszilom Liam-et. - mosolygott anya.

- Rendben, átadom majd beszélünk. - öleltem meg majd elindultunk a kocsi felé. Beültem apa mellé majd elindítottam a kedvenc zene listámat és azt hallgatva gondoltam az üzenetre és hogy mi lehet. Utána már csak Louis-on járt a fejem, meg persze az emlékeimen.....~

- Akkor ennek örömére éneklünk?? Legalább eljutottunk időben a kocsiig. - nevetett Liam.

- Óóóóóóó! Ki lakik odalenn kit rejt a víz??? - kezdtem el.

- Spongya Bob kocka! - üvöltötték a többiek, ez vicces lesz.

- Sárga a színe és lyuk rajta tíz!!
- Spongya Bob nadrág!!
- Kár hogy a levegő csak szobadísz!
- Spongya Bob kocka!

- De az élet eleme csakis a víz!
- Spongya Bob nadrág!!
- Ki ő???
- Kocka nadrág, kocka nadrág, kocka nadrág, Spongya Bob, kockanadrág!!! tututututututu. - ez után csak röhögtünk, hogy milyen idióták vagyunk.

- Mi lesz akkor ha lesznek gyerekeink...? - kérdezte Harry.

- Harry! Neked folyton a szexen jár a fejed? - kérdezte Pezz megforgatva a szemeit.

- Nem!! Csak gondoljatok bele! Egy pár év múlva már három autó kell, hogy elférjünk . - mondta Harry elgondolkozva mire csak felröhögtünk, de végül is igaza volt.

- De nagy az esély, hogy Lena ikreket szüljön, mivel Lou vérében benne van az ikerség. - húzogatta a szemöldökét Pezz.

- Ezt meg sem hallottam!! - mondta Liam.

- Még jó, hogy Louis nincs itt, mert lehet azonnal már gyereket akarna! Vagy csak szimplán meghúzni téged. - mondta Harry.

- De hülye vagy!!! - mondta az eddig csöndben ülő Dan. Kicsit én is csendben lettem mivel nem értettem miért az én életemet kell kitárgyalni? Végül én a bátyám vállán elaludtam így lemaradtam a sok hülyeségről.
Mikor megérkeztünk már sütött a nap, ritka szép napos, meleg nyári hétnek nézünk elébe. Ahogy megérkeztek a többiek a másik kocsival és amikor megláttam szerelmem mosolygós arcát egyből a nyakába ugortam.

- Mondom én.. - mondta kiabálva Harry.

- Kuss. -mondta Danielle és megütötte a göndör fejét.

- Mit mondott ő? - kérdezte Louis.

- Semmi, semmi. Majd talán egyszer elmondom. - mosolyogtam. A fiúk kivették az autóból a sátrakat meg a szükséges cuccokat, mint kinyitható asztal, szék...stb. Segítettünk a fiúknak pakolászni majd amíg egy sátrat felépítettek nagyon nehezen (körülbelül 20 perc alatt!!!) addig mi napoztunk. Végül is hamar összerakták majd Louis-val becuccoltunk. 

- És mi van ha egy medve megtámad minket? - kérdeztem miközben elhelyeztünk mindent.

- Megvédelek. - mosolygott.

- És ha egy elmebeteg? - kérdeztem ismét.

- Megütöm ha bántani mer téged. - puszilt meg.

- És ha egy....

- Nem fog senki megtámadni minket. - mondta mosolyogva. - Maximum a hülyék beöltöznek "szörnynek" - nevetett.

- És ezek között a hülyék között te is benne vagy.. - néztem rá.

- Igen, de téged nem ijesztgetünk. Vagy ki tudja. - mosolygott rám majd megcsókolt. Csókcsatánkat a gyomrom morgása szakította meg. - Akkor irány fát keresni, addig szeleteljetek zöldségeket. - mondta Louis majd kézen fogva kisétáltunk. Adott egy puszit majd elindult az útjára előtte beszerezve a fiúkat. Én is befogtam a két lányt és elkezdtük a zöldségeket, gyümölcsöket felvágni, fürdőruhában.

- Szerintetek bejövök Zayn-nek? - kérdezte Perrie ami mind a kettőnket lesokkolt mivel én úgy tudom, hogy neki most van barátnője, bár még nem mutatott be neki minket. És itt kezdődött a nagy szerelem Perrie felől, lehet már együtt vannak nem tudom. - mosolyodtam el mint egy hülye.

- Te neked bejön? - kérdezte Dan.

- Igen, nagyon. - pirult el. - Gáz?? - kérdezte.

- Nem, csak meglepett minket, vagyis engem biztosan. - mondtam.

- Nem tudom Pezz, lehet el kéne felejtened... - mondta Dan. Szőke hajú barátnőnk csak szomorúan sóhajtott egyet majd csöndesen vágta fel az uborkát.

- Szeretem Liam-et. - mondta Dani ami engem sokkolt le nagyon, ezek szerint Perrie tudta.

- De.. mióta? - nem találtam szavakat.

- Egy ideje. És szörnyű, hogy ő nem érez így irántam... - mondta.

- Én örülnék ha a bátyámmal összejönnél, olyan cukik lennétek. - mosolyogtam.

- Én is. - mondta Perrie apró mosollyal.

- Higgyétek el én is.. - mondta Dani és ő is tovább csinálta a dolgát. Kicsit lesokkoltak a hírek amiket barátnőimtől kaptam, de nem érdekelt most. Hamar végeztünk a lányokkal majd újra napoztunk mivel én még mindig hófehér vagyok. A fiúkat, leginkább Louis-t, nagyon is hallottuk egész végig. Én csak nevettem majd tovább sütöttem magam.

- Finom süti lennék? - mondtam ki véletlen hangosan. Erre a két lány röhögőgörcsben törtek ki.

- Te ilyeneken gondolkozol??- röhögött Dan.

- Ne már, véletlen volt. - mosolyogtam mint a hülye.

- Bolond vagy. - nevetett Pezz. Még elég sokáig elszórakoztak rajtam és csak akkor hagyták abba amikor a fiúk visszajöttek. 

- Kaja!!!! - dobott el mindent Niall és elkezdett enni.

- Niall!! Megütlek ha nem rakod le! - mondtam, de ő csak tovább evett. A kanált a fejére koppantottam mire abbahagyta. - Sajnálom, de én is éhes vagyok és még nincs kész. - mondtam. Fiúk begyújtottak majd a húst is megcsinálták. A tányérokat kiosztottuk majd mindenki elkezdett enni. Elbolondoztuk a napot, nagyon hamar sötét lett mondjuk már elég késő van. Akkor éreztem, hogy kimerültem amikor végre a tűz köré leültünk. Csak azt akartam, hogy itt álljon meg az idő úgy ahogy van!. Csak beszélgettünk és beszélgettünk, de én majdnem leestem a székről.

- Na jó, én nem bírom tovább, megyek pihenni. Jó éjt !! - köszöntem el majd bementem a sátorba, átöltöztem és bebújtam a takaró alá. kicsit kényelmetlen volt a föld de nem érdekelt. Louis is bejött, levetkőzött boxerre ahogy szokta aztán befeküdt mellém, közelebb húzott magához és egy puszit nyomott a homlokomra. Nagyon szeretem az estéket mert akkor csönd van és csak mi ketten vagyunk.

- Soha nem hagynálak el, mert a kezed úgy illik hozzám mint a pólóm. - mosolygott aranyosan. Imádom ezeket a mondatait, amibe elmondja mennyire szeret de még is tud bele rakni egy két vicces dolgot.

- Szeretlek nagyon, Louis. Veled akarok maradni örökre. - mondtam és még jobban hozzábújtam. Ő elkezdte simogatni a hátam és csak egy "tudom"-ot suttogott. Az ő illata olyan csodálatos és megnyugtató, imádom. Hamar elaludtam, az életemet ölelve és ő is engem fogott szorosan, mert nem akart elveszíteni...~

Még, hogy nem akart elveszíteni.. Elhitetett velem fűt, fát.. minden szava hazugság amiért utálom, de hiányzik mindene, az illata, a nevetése, mindene. Mikorra feleszméltem már Londonba voltunk közel a régi emlékekhez és hozzá. Apa befordult az utcába és nekem egyre hevesebben vert a szívem.

- Vasárnap jövök érted kicsim. - mondta apa és adott egy puszit mert sietett. Kipattantam az autónkból kivettem a cuccomat és integettem neki. Mégsem akarom, ezt! Apa gyere vissza értem! Kár volt erre gondolni mert szőke hajú barátnőm tépte fel az ajtót és toppban jött ki a hóba, de őt nem érdekelte, csak meg akart ölelni. Én is futottam felé majd egymás nyakába ugortunk.

- Hiányoztál nagyon. - mondtam és elkezdtem könnyezni, de ő is szipogott már.

- Te is! Gyere segítek. - fogta meg a táskámat én meg a szatyromat ragadtam és besiettünk. Ott megláttam Niall-t és Dan-t akiknek egyesével ugrottam bele a nyakukba. Aztán következett Harry akit jól megölelgettem majd Zayn-t is.

- Lena!!! Együtt vagyunk!! - ugrándozott Perrie és Zaynie nyakába ugrott. Ránéztem Danielle-re akivel szerintem ugyan arra gondoltunk.

- Nagyot nőttél . -jegyezte meg Zayn.

- Ja, okosodtam is. - mutattam a fejemre.

- Mit csináltál? - kérdezte Harry pimaszul. Csak rányújtottam a nyelvem. - Tényleg Lena!! Beszeretném mutatni neked a nővéremet, Gemma-t. - tölt elé Harry.

- Szia! Lena vagyok! - nyújtottam a kezem.

- Gemma, sokat hallottam rólad és már kíváncsi voltam rád. - mosolygott.

- Hát itt vagyok. - mosolyogtam halványan mert megláttam Louis-t.

- Szia. - mondta és nekidőlt az ajtófélfának.